|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Peczár Károly 2005. január 28.Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes január 27-én fogadta a meghívására Bukarestbe érkezett Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettest és küldöttségét. A két politikus a szlovákiai és a romániai magyar közösség sajátos helyzetéről tárgyalt. A felek összehasonlították az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepvállalását, Csáky Pál felajánlotta vendéglátójának ilyen irányú tapasztalatai átadását. Elhangzott, mind a szlovákiai, mind pedig a romániai magyarság cselekvő részesei azoknak az államoknak, amelyekben élnek, politikai szerepvállalásukkal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak az illető ország fejlődéséhez. Markó Béla kijelentette: igen fontos, hogy a magyar kisebbség érdekeit védő pártok összefogjanak. A szlovák miniszterelnök-helyettest Berényi József külügyi államtitkár, Peczár Károly irodavezető, valamint Martin Murvic szóvivő kísérte el romániai útjára. A Csáky Pál vezette delegáció a romániai cseh és szlovák kisebbség képviselőjével is megbeszéléseket folytat. /Cseke Péter Tamás: Hangsúlyos politikai szerepvállalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2010. október 15.Esterházy János örökségéről nem lehet lemondaniMolnár Imre szerkesztésében jelent meg az Esterházy János élete és mártírhalála című könyv, amelyet 2010. október 14-én mutattak be Pozsonyban, az MKP székházában, az Esterházy János Polgári Társulás és a Szabad Újság hetilap szervezésében. Peczár Károly, a társulás elnökének köszöntője után, Lőrincz Tamás Esterházy János két cikkéből olvasott fel részleteket. Csáky Pál, író, volt kormányalelnök beszédében a magyar értelmiség fejlődését vázolta fel, ami 4 korszakra osztható, az első a két világháború közötti évek, ezt követte egy háborús időszak, majd a hontalanság évei, így a második korszak csak az 1949-től 1969-70-ig terjedő kor, ami jellemzően a ’68-asok korszaka, a harmadik fejlődési szakasz az 1989-ig terjedő évek, a negyedik pedig a rendszerváltástól máig is terjedő szakasz. Csáky kiemelte, hogy a felvidéki értelmiség és politikai elit jó kondícióban volt, ezért is alakulhattak sorra a magyar pártok. Csáky Esterházy Jánosról elmondta, hogy Esterházy János példakép kell, hogy legyen, azért fontos személyiség, mert az akkori közösség őt választotta vezetőnek, a hatalom amikor elítélte őt, rajta akart példát statuálni, az életével – és azzal, hogy mártírhalált halt – tett tanúbizonyságot egész gondolkodásáról. A mi feladatunk az, hogy tisztességesen eltemessük Esterházy Jánsot – mondta Csáky. Simon Attila történész, a Selye János Egyetem tanára saját érzéseit mondta el a politikus Esterházyról, kifejtette: amikor tanulmányozni kezdte a két világháború közötti időszakot sokkal közelebb állt hozzá a Magyar Nemzeti Párt, amelyet Szentiványi József vezetett, mint a Szüllő Géza által vezetett Országos Keresztényszocialista Párt (ebben politizált Esterházy is), de tudja, hogy Esterházy nemcsak politikus volt, hanem igazi vezető is. Esterházy János szimbóluma a szlovákiai magyaroknak, azzal, hogy leítélték az egész szlovákiai magyarságot büntették meg. 1938-ban, amikor a Felvidék egy része visszakerült Magyarországhoz neki is meg volt a helye a magyar parlamentben. A visszacsatolt területeken nem írtak ki új választásokat, hanem a korábban megválasztott képviselőket kooptálták a magyar parlamentbe (Esterházy a Kassai kerület képviselője volt, ami visszakerült Magyarországhoz). Simon Attila Molnár Imréről a következőket mondta: történészként és közéleti emberként is foglalkozik Esterházy Jánossal, „úgy érzem Imre nem fog addig megnyugodni, míg Esterházy János nem lesz rendesen eltemetve”. Molnár Imre, az Esterházy János élet és mártírhalála című könyv szerkesztője, Esterházy János életének kutatója az előadásában kiemelte, hogy Esterházy széles látókörű politikus volt, aki az akkori szétszabdalt Európában a közép-európai népek együttéléséről, együttgondolkodásról, együttműködéséről „álmodozott”. Több nyelven beszélt, és nagyon jók voltak a külföldi kapcsolatai, kiemelkedő politikai képességekkel rendelkezett, integráló személyiség volt. Molnár Imre azt javasolta a jelenlévőknek vegyenek elő egy-egy Esterházy írást, és az olvasó rájön, ezeknek minden sora ma is aktuális és tartalommal teli. Ott kéne, hogy legyen minden család falán Esterházy János képe. Molnár Imre elmondta azt is, Esterházy kétszer is visszautasította, hogy megszökjön a fogságból, a börtönből, mert mint mondta „Maradok, mert ide köt minden”. Végezetül egy gondolat, amit szem előtt kell tartania minden magyar embernek: Esterházy János örökségéről nem lehet lemondani! Neszméri Csilla, Szabad Újság (Pozsony) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
